When I wake up early in the morning,
I lift my head,I'm still yawning.
When I'm in the middle of a dream,
I stay in bed and float upstream.
Please,don't wake me.
No,don't shake me.
Leave me where I am. I only sleeping.
Everybody seems to think I'm lazy.
I don't mind. I think they're crazy.
Running everywhere at such a speed,
Till they find there's no need.
Please don't spoil my day.
I'm miles away.
And after all I'm only sleeping.
Keeping an eye on the world
Going by my window.
I'm taking my time.
Lying there and staring at the ceiling,
Waiting for a sleepy feeling.
When I'm in the middle of a dream,
I stay in bed and float upstream.
Please,don't wake me.
No,don't shake me.
Leave me where I am. I'm only sleeping."
Permalink
0 Comments 0 Views
Csak egy perc az élet.
Vadul összeéget.
Átrohan rajtunk, mint a szél,
majd véget ér.
Születünk a tűzből - hogy éljünk -
de szerelem hevétől elégünk,
mert tűz vagyunk, mely körbe jár,
míg ég a láng.
A tűz az élet.
S ha bűn hogy éget
Vétkezz velem!
Refrén:
Az angyalok a Földre vágynak,
mert amióta ránk vigyáznak
szerelemről álmodik az ég.
Hát ne akarj a Mennyben járni,
mert ugyanúgy fogsz visszavágyni
ahogyan most vágysz az ég felé,
hogy a végtelenben élj.
Csak egy perc az élet.
De te még nem érted,
Nem elég ahhoz csupán a fény,
hogy célhoz érj.
A tűz a sorsod - hát szeress !
Vezetlek téged - csak kövess !
hogy a tűzzel égj.
Refrén
Nem a szárny repíthet el tudom.
Ha a vágy majd fölötted él célhoz érsz...
Permalink
0 Comments 32 Views
Egymás kedvéért jöttünk a világra. Teremtő gondolatokkal, érző szívvel, igazságszeretettel és emberszeretettel születtünk. Mégis, mikor utadat járod, találkozhatsz mindezek ellenkezőjével: törpe lélekkel és rideg szívvel is. Tudd, hogy ők is Isten teremtményei, és mivel egymás kedvéért jöttünk a világra, szeresd és tanítsd öket...
Permalink
0 Comments 7 Views
Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet.Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel.
Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van.
Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.
A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és midnen őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk...
Permalink
0 Comments 4 Views
"Csak azt veszíted el, amit megtartasz magadnak. Amit átadsz, az örökké a tied marad..."
Permalink
0 Comments 10 Views
"Ne rémítsen a szakadék álmaid és valóság közt. Ha a képzelet szárnyára vesz, meglesz a híd is hamar..."
Permalink
0 Comments 10 Views
Valahogy fel kéne kapaszkodni
Magasan fekvő területekre
Valahogy meg kéne akadályozni
Hogy még mélyebbre süllyedjünk le
Reményeinkből és álmainkból
Alig maradt ma már
Valahogy meg kéne kapaszkodni
Hogy el ne öntsön az ár
Valahogy ki kéne jutni végre
A mélybe húzó ingoványból
Valahogy ki kéne szabadulni
A hazugságok hálójából
Valahogy feljebb kéne jutni
Mindenkinek ma már
Valahogy meg kéne kapaszkodni
Hogy el ne öntsön az ár
Évek telnek el
És válaszolni kell
Ha a gyerekeink majd megkérdezik
Hogy mit építettünk fel
Évek telnek el
És be kell vallanunk
Hogy szertefoszló emlékeinkbe
Hiába kapaszkodunk
Valahogy meg kéne erősődni
Hogy ellenálljon gátrendszerünk
Veszélyes vizeknek támadása
Ne árthasson többé nekünk
Valahogy feljebb kéne jutni
Mindenkinek ma már
Valahogy meg kéne akadályozni
Hogy elsodorjon az ár...
Permalink
0 Comments 28 Views
MAGYARORSZÁG – Mi kell a nőnek? Több millió férfi teszi fel ezt a kérdést naponta, miközben mindent megtesz, hogy el tudja csábítani szíve választottját. Amerikai tudósok most azt állítják, végre megtalálták a választ: nem virágokkal, gyertyafényes vacsorákkal és ajándékokkal lehet meghódítani a hölgyeket, mert a nők az önimádó, érzéketlen rossz fiúktól alélnak el. De miért?!
Uraim, önök hogyan udvarolnak? Gyertyafényes vacsora, romantikus esti séta, apró ajándékok, kedves telefonhívások, SMS-ek? Ha magára ismert, gyorsan változtasson taktikáján. Amerikai kutatók ugyanis bebizonyították, hogy a hölgyek a rossz fiúkat szeretik.
A Bradley Egyetem kutatói 57 országban 35 ezer ember udvarlási szokásait vizsgálták meg. A vizsgálat szerint a kalandvágyó, érzéketlen, önimádó férfiak, akik kihasználják a nőket és megbízhatatlanok, biztos sikerre számíthatnak a gyengébb nem körében.
– A hölgyeknek furcsa módon tetszenek ezek a tulajdonságok, sőt szívesen szülnek is a „léhűtőknek”, de azt sem bánják, ha csak egyéjszakás kapcsolatba bonyolódnak velük – magyarázta eredményüket David Schmitt, az amerikai Bradley Egyetem kutatója.
A különös viselkedés oka pedig egyszerű: a nők ösztönösen a legéleterősebb férfit választják, ez puszta biológia.
– Nem meglepő, hogy a hölgyek inkább az úgynevezett „alfa hímeket” részesítik előnyben. A legmegfelelőbb apajelöltet keresik, akik egészséges és erős gyermeket nemzenek nekik. Akik kalandra, izgalomra vágynak, vagy csak teherbe akarnak esni, vonzódnak a rossz fiúkhoz. Ám ezek a férfiak általában nem alkalmasak tartós kapcsolatra – magyarázta Szilágyi Gyula szociológus. – Ezért sokszor a hölgyek egy alfa hímtől szülnek gyermeket, és egy „jó fiúval” neveltetik fel – tette hozzá a szociológus.
D. V.
Permalink
0 Comments 19 Views
Csak az a nő foglalt, akin fexenek...
Permalink
0 Comments 13 Views
“Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalamasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg...”
(Seneca)
Permalink
0 Comments 15 Views
